Régi szerelem
Lágyan hullanak az első havak
Míg ajkamra jönnek e szerelmes szavak:
Lehet-e jobb érzés kerek e földön?
Ha nem vagy velem, életem csak börtön.
Kandalló mellett ültünk minden este
Szemem minden pillanatban csak tekinteted leste.
Láthat-e valahol ilyen gyönyört még?
Lelkemben a szerelem, mint a tűz, úgy ég.
Együtt díszitettük ünneplőbe a fát,
Aztán remegő testem karod ölelte át.
Nem tudtam, hogy egy napon nem leszel már enyém.
S nem pihensz le többé a kandallónál mellém.
Szálltak az évek, teltek a napok
Meséket én már nem hallgatok.
De mindig emlékszem majd utolsó szavaidra:
"Egyszer majd rátalálsz a szerelemre újra."
|