Samantha naplója

Samanta Ray egy kedves, barátságos, mégis energikus lány. Kedveli az állatokat, főként a kutyákat és a macskákat. Él-hal a teniszért, és az iskolán és a tanuláson kivül nem is csinál mást, csak ezt. Az ő napjairól lesz itt szó.

2010.03.12. Mi lesz itt?!
Huh, ma minden olyan megdöbbentően és súlyosan ért. Amikor az iskolába értem az egész osztály valami nem is tudom miről beszélt. A kémia volt az első, aminek én csöppet sem örültem. Sikerült a nap mind a hat óráját elhülyéskednünk, majd a többiek, főként Lisa, Nataline, Ashley meg Mike valami furcsa versenyló érkezését, meg valami újonnan épített istálló vagy lovardáról beszélt. Amikor pizzazni is voltuk csak, kizárólag erről beszéltek. Hát ez iszonyú. Még amikor haza is értünk, mintha Ginger is azt ugatta volna, hogy ugye milyen szép az a mit tom én milyen ló. Sikerült megcsinálnom a leckét, majd rögtön teniszezni készültem. Amikor odaértem Nataline bejelentette, hogy kiszáll, mert csak egy sportra tud koncentrálni, mégpedig a lovaglásra. Ez a dolog megdöbbengett. Lisa és Ashley és bólogatgva kiszálltak, és még Mike és David sem hagyták annyiban! Itthagytak! Csak azokkal a patás két tonnás állatokkal képesek törődni! „Ó Sam, hagyd már a teniszt! Csak azt ne mondd, hogy szerinted az jobb! Gyere már, tök jó lesz együtt lovagolni. „ Hallom még mindig Nataline szavait. A legjobb barátnőm, és cserben hagyott! A többiek meg bólogattak mint valami utánozó csimpánzok! Még ma szerencsére jöttek teniszre, remélem nem gondolták komolyan az egészet, mert nélkülük nem lesz tenisz a tenisz.

2010.03.13. Péntek tizenhárom.....
Ma péntek van, mégpedig tizenárom. Whoa, nem vagyok és nem is leszek babonás, de úgy éreztem reggel is, amikor készülődtem, hogy itt valami hatalmas baj lesz. Nem tudtam szóhoz jutni, a többiek annyira beszéltek a leendő lovaglásról. Persze én bizonygattam, hogy ezt nem gondolják komolyan, de nem így lett! Ráadásul utolsó órán, amikor matematika volt, és persze a matek tanár, Misisz Lédi, aki egy pszipota idióta, és órán a körmeit lakozza amikor megcsörrent a telefonom úgy kivágott, hogy egyenest kiestem az osztályból. Jack volt az. Felvettem, és jelezte, hogy szinte mindenki kiszállt, ezért nem fog tartani több teniszórát. Nah már csak ez kelett! Húsz percen keresztül ücsörögtem az ajtóban, majd amikor kicsnegettek még bementem a táskámért, majd beszéltem Lisa-val a megbeszélt esti bulizásról. Azt mondta, hogy lefújva, merthogy hát nagyon fáradtak lesznek lovaglás után. Kő köbön! Hazabandukoltam, egyedül. A többiek nagyon siettek, és nekem, hát nem igazán volt sietős a tempóm. Út közben el is kezdtem a kb. 50 oldalból álló anyanyelv leckét, de alig csináltam valamit, észrevettem, hogy hazaértem. 2-től egészen 5-ig csináltam a leckét. Nem siettem. Ezután bekapcsoltam a gépet, és elkezdtem keresni valami jó teniszedzőt. Az elsőt rögtön felhívtam, de azt mondta, hogy ő egy amolyan kezdőknek segítő tanár, és én a 8 éves korom óta folyó tenisztezésemmel enm nagyon illettem bele. Kerestem, de mindössze kettőt találtam, ami megfelet volna, de nem fért bele az időmbe, mert 2-től kezdődne. Egész este kerestem teniszedzőt, az egész államban, sőt, még egy olyan ötletem is támadt, hogy Dakota-ba megyek teniszre, de anya már akkor leszidta a fejem, amikor azt mondtam, hogy Billings-be akarok menni teniszezni. Kaptam is én ezért. Este lefeküdtem, hulla fáradtan.

2010.03.13. Csak ezt ne!
Ma minden olyan szépen, csodásan alakult, legalábbis azt hittem. Déli tizenkettőkor még aludtam, s az a gyönyörű álom járta fejemet,hogy az olimpián voltam, és teniszeztem. Aztán aranyérmes tenisztező lettem. Igen, ez kéne én legyek! De sajnos, egykor felkeltem a szöszmötölésre, és kicsit összekaptam magma, majd lementem a konyhába, valamit befalni. Nem igazán ízlettek ezek a furcsa kaják, anya valami furcsa salátát etett velem , azt mondta, hogy formában kell lennem. Gondoltam, valami teniszfelvételi vagy ilyesmi. Aztán szólt, hogy vegyek fel valami olyasmit, ami normálisan néz ki, - nem pedig a pizsamám – merthogy bemegyünk a városba. Természetesen egyből az jutott eszembe, hogy valami teniszedzőt keresünk. Igazán örültem. Egy darabig nyugodtan ültem, majd egyre nyughatatlankodtam. Megkérdeztem anyát, hogy mégis hova akar vinni. “Na Sam, ne csinálj úgy, mintha nem tudnád. “ mondogatta. Ezért aztán teljesen megbizonyodtam arról, hogy ez biza egy teniszedző volt. Hirtelen megálltunk egy ruhásbolt előtt. “Anyu, mihamarabb szeretnék menni ahhoz a teniszedzőhöz, kérlek, ne álljunk le shoppingolni.” Mondtam, viszont anyu egész egyszerűen csak nézett rám, mint valami bamba tyúk. Kérdezte ő, miféle teniszedzőről beszélek, majd felvilágosított, hogy ő bizony nem teniszedzőhöz akart vinni, hanem valami normális cuccot venni magamnak. Az is szóbajött, ha 7 előtt megveszünk mindent, ami kell, még kereshetünk teniszedzőt is. Persze én furcsálltam, hisz 1 óra volt, nem tudtam, mniek kell oda 6 óra. De aztán nyugodtan kiugrottam a kocsiból, és anyu után mentem a boltba. Eléggé nagy volt ez a hely, de én mihamarab szerettem volna túl esni rajta. Ő persze mondta, hogy egy egésznapos vásárlást szervezett. Nem értettem, hisz három és fél hónapja még a nyári cuccokat is megvettük, minek ide mlg több nyári cucc. De hagytam, elvégre is, jó vásárolgatni, csak most nem volt túl nagy kedvem ehhez. Sikerült másfél órát vásárolni, anya kedvére, merthogy neki minden csecsebecsét meg kelett vneni, a kis ékszerrészlegben. Ha rajtam múlt volna biza fél órába ha telt volna. Aztán még egy jó hosszú fél órát sikerült a kajaboltban vásárolni, sőt mi több, anya még kérte, hogy együnk meg valamit, ezért bementünk az egyik étkezdébe, és megettünk két hamburger-t, és anya mivel elég lassan szokott enni fél órába telt. Az órámra néztem. Fél 4 volt. Teljesen lehangolódtam, hisz még gőzöm sincs mit akar anya vásárolni. Sajnos, mielőtt beszálltunk volna az autüba, találkozott az egyik barátnőjével, és elkezdtek bájcsevegni. Tökéletes! Mire elindultunk a kocsi órája négy órát mutatott. Figyelmesen néztem, hogy anya mit csinál. Még bementünk nagymamékhoz -.- Másfél órát ültünk ott, ezért egyre inkább izgultam, hogy mi van, ha nem sikerül odaérni. Ezután elindultunk. Reméltem, hogy már mindössze teniszedzőt keresni megyünk. A lovasboltba léptünk be. Felrántottam a szemöldökömet, és megkrédeztem anyut, hogy mit keresünk itt. Ő persze rögtön rávágta. “Elfelejtettem mondani? Beíratlak lovaglásra, mert először is beszéltem az edzővel, aki egy régi osztálytársam, és rengeteg lovasversenyt nyert meg. Az oktatólovad is le van foglalva, egy tökéletes hannoveri sportló lesz, elvileg. Hogy a tenisz? Azt még nem tudom, de lehet űzni két sportot is, nem? Amúgy, hétfőn lesz az első órád. Szerencsére még nem olyan zsúfolt az órarend. Megnüzzök, hogy Kate mit fog szólni hozzád, ha tetszi, ahogy lovagolsz tovább fog oktatni, ha nem lát benned tehetséget, akkor keresünk egy olyan tanárt, aki tud segíteni gyenge lovasokon. Ha viszont reménytelen leszel maradhat a tenisz. “ mondta anya. Mindenféle marhaságot vásároltunk. Két lovaglónadrág, egy lovaglócsizma, lovaglócipő és lábszárvédő. Lovaglóing, lovaglózakó, lovaglópóló, kobak. Meg ööö…Mindenféle buta védők. Még egy könyvrézegre is bevitt, és vett nekem egy csomó buta lvoas könyvet. Felháborító! 1,5 órát tartott, mert mindenből elegánsat, mégis márkásat akart venni, ezért tehát 7 óra volt amikor végeztünk, így nem mehettünk teniszedzőt keresni. Egészen 9-ig kelett lovaskönyveket olvassak. Hála az égnek anyu elengedett két órát holnap, kettőtől négyig, így még mehetek pizzaz-ni, de még a leckét is meg kell csináljam, valamint buta lovas könyveket kell olvassak, hogy jobban ismerjem a lovakat. Ennyi.

2010.03.15. Utolsó nap, hogy nem tudom milyen a lovaglás
Reggel 10-kor keltem, egyszerűen nem voltam képes aludni. Ahogy felkeltem rögtön elkezdtem anyut nyaggatni, könyörögtem neki, mondja le azt az 5-től kezdődő lovaglóórát. De ő tiltakozott, azt mondta, hogy régen a teniszért is könyörögtem, hogy nem akarok menni, és ezt is meg fogom kedvelni. Meg amúgy is, majd teniszezhetek is. Ez a hír kicsikét megnyugtatott, s reméltem, hogy hanarosan vége is lesz ennek a furcsaságnak, és újra lehetnek normális napjaim, lovaglás nélkül, teniszezéssel. Fél 2-re az összes házival kész lettem(szerencsére), s elkészültem majd elindultam a pizza-zóba, ahol elvileg találkozunk. Finom, tényleg finom pizza-t ettünk. Rengeteget beszéltek a patásokról, és persze biztattak, hogy lovagolni csúcs szuper, és nem fogom megbánni, hogy anyám bedobott abba a kinzótáborba. Dobtam egy halvány mosoylt, de csak azért, mert szerettem volna békét kötni. Persze egyúttal merges is voltam, mert cserbenhagytak, de tudtam, hogy nem én vagyok a célpont. A két óra nagyon hamar eltelt, túl hamar. Ezért hamar visszamentem, és egy órára bekapcsolhattam a gépet, majd vissza a lovakat tanulmányozni. Már szinte mindent megtudtam ezekről a patás állatokról, anya azt mondta, hogy még egy darabig tanulmányozzam őket, hogy kezdjenek el érdekelni. 8-ig ezt olvastam, majd anya az ágyba bújtatott, mint mindig. Általában majdhogy “ágyhoz köt” hogy ne tudjak semmit se csinálni. De persze aludtam is, hogy teniszálmodással töltsem el maradék időmet, hogy még nem lovagoltam.

2010.03.16 Az őrítő lovaglás
Mivel ma hétfő elég hamar kellett felkeljek. Szörnyű rosszul éreztem magma, persze csak színleltem, de anya azért benyomott az iskolába. Elég rosszak voltak az órák, plane hogy 7 volt. A hétfő a legnehezebb nap, ezért utálom én annyira. Sikerült túl éljem, anya pedig kocsival jött értem, hogy még sikerüljön megcisnálni a leckét, - persze aztán sikerült. Egyszóval három előtt 5 perccel már othont voltam, és csináltam a rohadtsok házit. Körülbelül a házi felénél kicsit többet írtam le, mikor kelett készüljek a lovaglásra. Felkaptam a lovaglófelszerelésemet, majd beugrottam a kocsiba, és 10 perc alatt odaértünk. A ló csutakolásában én is részt kelett vegyek, de szerencsére még csak néztem a csutakolás és a szerszámolás technikáját. Tiszta suli! Amúgy a lovat Abby-nek hívják, és egy 8 éves hannoveri kanca. Nem igazán nyerte el tetszésemet furcsa fehér szőre, és csupaizom labai. Ráadásul nagyobb is volt a kelletinél. Ezek a lovak általában 170cm körüliek, de ez 175 cm is megvolt. Hatalmas méretű volt, és szemei vadságot sugároztak. Függetlenül, hogy evett. Ezután a lovász kivezette, és átadta Kate-nek. Ő egy futószárat csattolt a ló kantárjára. Közben meglátta Naty-t és Ash-t, s intettem nekik. “Na Sam, a lovaglás nem találkozás. Ők már több órát vettek fel, mint te, szóval még elég sokat kell tanulj, és rendszeresen kell járj ahhoz, hogy ügyesebben tudj lovagolni. “ mondta ezt a süket dumát. Bólíntottam. Megkérte, hogy szálljak fel. Az utasítására megfogtam a neyregkápát. Ő hajtott tovább, hogy nah most vajon mit kell csináljak. Én néztem tétlenül. Feljebbhúztam a kezem, ő viszont visszarántotta. “Még ennyit sem tudsz?! “ kérte dühösen. Hirtelen eszembejutott. Beraktam a lábam a kengyelbe, majd átcsászkáltattam a másik lábam az oldalon. Az oktató csak nézett. Végül elindította ezt a kis lovat. Elég furcsán ment, s minden olyan különös volt. Eléggé rázkódtam a nyeregben, de az eléggé könnyedén ment, hogy jól tartsam magma. Még használtam a fogózót. Kate azt mondta, hogy elég jól lovagolok. Rögtön megrémültem, mi van, ha tovább kell lovagoljak. Ma még csak lépdeltünk, és nézte, hogy hogy ülök a lovon. Még semmilyen ilyen izé gyakorlatot sem csináltunk. De én nem bantam. Sikerültm túléálnem, bár csöppet sem tetszett. Mire hazaértünk 7 volt, mert sikerült beszélnem Naty-ékkal. 9-ig megcsináltam a leckét, majd lefeküdtem.

2010. 03. 17. Kelés fél hatkor
Ma reggel felkeltem, s oly különös módon nem kellett az ébresztőóra ilyesztgessen, hanem magamtól is felkeltem. Ám amikor az órára pillantottam igencsak meglepődtem. Fél 6. Kicsit megtöröltem a szemem, lehet, hogy csak rosszul láttam, de annyi volt. Gondoltam ,megállt, ezért bekapcsoltam a tévét. Ott is fél hat. Igazából lehet, hogy másnak ez nem is annyira nagy csoda, de nekem igen, akinek ha az ébresztőórája nem lenne 12-ig is simán elaludna. Kicsit ásítottam, majd kicsászkáltam az ágyból, majd kivettem a csergést az órából. Egyenest a fürdő felé igyekeztem, s elrendeztem magma. Felvettem egy treining-et, örültem, mert már rég vártam arra, hogy sikeresen megfutatthassam Ginger-t. Hisz sosem volt időm rá. Csütörtökön ismét kell menjek, de igazából kéne örüljek, hogy nem hamarabb. Még bekötöttem a hajam, és kimentem a konyhába, egy kis kutyakajáért. Ám előtte kimentem a kertbe behoztam a border collie tálkájait, s beleraktam a kutyakaját, majd a csapból Az itatóba vizet, s kivittem. Ő persze rögtön észrevette, hogy motoskálok, és felkelt. Rögtön bevágta a kaját, én pedig megsimogattam, és megpaskoltam. Fogtam a pórázt, és rácsattoltam a nyakörvére, s kimentem a bejárati ajtón, majd elkezdtem kocogni. Általában erre csöppet sem jut időm, hisz mindig hét húszkor kelek, és így is alig szokott lenni időm elkészülni. Alaposan megfutottam Ginger-t, és ahogy láttam neki is jól esett, pont úgy mint nekem. Visszaértünk, s már fél hét volt. Szóval fél órát futottunk. Kikeféltem a szőrét, mert amikor cicaüldözőbe került egy bokorba ugrott. Amiután nem lett bogáncsos elfutott előllem, és pelkezdte a hobby-ját csiunálni, azaz ugatni a már most járó járókelőket. Én bementem, majd átöltöztem a suliscuccomba, meg rendesen megcsináltam a hajam, majd gyorsan írtam egy cetlit anyunak, hogy nem kell elvigyen. Elvégre is csak pár sarokra van innen a suli, hamarosan odaértem, majd elkezdtem a többiekkel beszélni. Ők persze rögtön mondták, hogy hazudok, amikor azt mondom, hogy annyira rossz volt a lovaglás, én persze ktiartottam magam mellett. Sikerült átvészelnem a mai 7 órát, és ismét gyalog mentem. Rá kell szoknom arra, hogy gyalog megyek, anyunak is van job dolga, minthogy engem hurcoljon. Fél 4-re hazaértünk, és mivel ezek a tanárok tiszta gagyik, azz iszonyú sok házit adnak egészen esti nyolcig azt csináltam, egy kis gépezést is beleiktatva, de tényleg ennyi. Este 10-kor feküdtem le, mivel most olyan tévézhétnekem volt. Ennyi.

2010.03.18. Az órám majdnem végzete, lehet újra teniszezés .)
A mai napom elég unalmasnak indult Ismét a szokásos menet volt, de már idegemben, annyira szarul éreztem magam, mert valamiféle idegrohamo depressziót kaptam földhöz vágtam az órát, erre elhalgatott, de mégis ment. Dühösen bementem a fürdőbe, elrendezkedtem, attam kaját Ginger-nek, és mivel anyu már programot tervt be mára(ugyebár szeretnék gyalog járni) iszonyú nagy késésben voltam, mivel gyalog körülbelül az út fél óra, de már háromnegyed 8 volt. Persze rohantam, mint valami eszetlen a hátammal a nehéz táskával. Még jó, hogy ma csak 6 órám van, s így 6 tantárgy. Sikerült csengetés után 5 perccel beérnem, és még jó hogy a tanár késett! Hamar összepakoltam, és sikeresen átvészteltem a npaot, majd hazamentem, és 2 és fél órát csináltam a házit, majd 6-ig elmentem a többiekkel pizza-ni. Ők persze mondták, hogy naponta, meg kétnaponta mennek, és már Natalie-t, aki tiszta lóbolond, pedig a legjobb barátnőm már el is engették, merthát 6 napja lovagol minnden nao, ráadásul néha két órát is vesz. Azt is elmondta, hogy áprilisban, vagy májusban már lehet hogy versenyen is lesz. Persze, én bólogattam, de én inkább ettem. Eléggé az idegemre ment ez az iszonyú sok lovaglás, s amikor hazaértem elkezdtem keresni teniszedzőt, több kevesebb sikerrel. Hála az égnek sikerült szombatra megbeszélnünk egy találkát, hogy mi lesz, meg hogy. Annyira hiányolom a teniszt, és hiába mondja anyu, a lovaglást csöppet sem hiányolom, sőt mi több, rendesen kivagyok. Még más dolgokat is elvégeztem, majd 9-kor elaludtam, de most 7-re tettem a csengőórát, mert az anyanyelv tanár sosem késik.

2010.03.19. Második lovaglás és nem is olyan rossz
Ma tényleg nyugodtan felekltem az óra ébresztésére, nem is vágtam hisztit, és elég hamar elkészültem mindennel, s elindultam a suliba. Mivel még kicsit siettem egész előtt 5 perccel odaértem, és sikerült ismét átvészelnem az összes órát. Természetesen többet nem is részletezek. Anyu jött a kocsival, hogy így hamarabb hazaérek. Tényleg hamar hazaértünk, és rögtön becsücsülni leckét írni. Ezt nem szeretem anyába, mindig az kell legyen az első dolgom, hogy elkészítem a házit. Negyed ötre sikerült elkészítenem, és aztán rögtön összekaptam magam, és elindultunk a lovardába. Háromnegyedre ötre odaértünk, és anyu elment. Én persze intettem, hogy hova megy, de nem hallgatott rám. Amikor bementem az sitállóba szememmel kerestem a lovászfiút, de csak Kate lépett a hátam mögé. “Mi az? Gondolom figyeltél amikor Mac szerszámolta a lovakat. Töltsd fel a szénahálót, csutakold le, kapard ki a patáit, majd szerszámold is fel, futószárazd le, mert ilyen időben folyton bakolgat, jah és aztán vezesd ide. Én kell siessek, mert várnak a tanitványaim. “ hadarta el gyorsan. Figyeltem a kancát, majd kinyitottam a boxajtót, és kissé rémülve, meg furcsállgatva kikötöttem a kancát a rudhoz, ami a boxban volt, melette a szénahálóval. Siettem a szénával, és teletöltöttem a szénahálót, majd a maradékot visszavittem. Adtam Abby-nek egy almát, amit még anya adott, hogy ismerkedjek meg vele. Hát, az igazat megvalva elég félelmetes volt. Amiután ezzel kész voltam kimentem, és megkerestem Abby zsákját, amikbe a cuccok voltak. Fogtam egy vakarót meg egy kefét, és lecsutakoltam. Szerencsére elég sokat olvastam erről, meg a lovászfiútól is ellestem pár tippet. Figyeltem ahogy a kanca amit megeszi a kaját folyton lögdös, és én egyszer felé nyújtottam a kezem, és megsimogattam. Még a lovaglókesztyű nem volt a kezemen, mert eléggé zavart. Amikor a csutkaolással végeztem, iszonyú nagy nehezen kikapartam a patáit. Elég nyugodt kanca, mert nem rugott fejen. Ezután visszavittem a zsákot, és a szerszámait hoztam. Fogtam a boka és ínvédőket, s labara tettem. Ezután a nyeregalátet rárakoma hátára, majd rá a nyerget, s meghúztam a hevedert, s felraktam a kengyeleket. Leszedtem róla a kötőféket. Nem féltem attól, nehogy elszökjön, mert valahogy nyugodt volt. Felkantároztam, s megpaskoltam a nyakát, majd felé nyújtottam kezem, és ő megszagulta. Ezután fogtam egy futószárat, és rácsattoltam a kantárjára, majd kivezettem az egyik körkarám felé. Alaposan lefutószáraztam, és tényleg jópárat bakolt, de körülbelül negyed órás amatőr futószárazás után sikerült Már úgy éreztem, hogy megbízok Abby-ben, és valahogy megszerettem. Nem volt vad. Mire kész voltam negyed hat volt, s Kate jelzett pár díjugrató lovasának, hogy szerszámoljak le a lovakat stb. Elrakta az akadályokat, majd megfogta a futószárat, és ellenőrízte a dolgokat. Megdícsért, én pedig elmosolyodtam. Meghúztam a hevedert és leeresztettem a kengyeleket, majd beállítottam. Felültem rá, majd Kate nagy körre vezetett. Nyugodtan lépdeltünk. Körülbelül félkor szólt, hogy eresszem el az egyik kezemmel a fogózkodót, és lovagoljak úgy. Először emgrémültem, de aztán megcsináltam. Nem is volt olyan nehéz. Aztán másik kéz is, karkörzés egy kézzel egyszerre, de mindkét kézzel. Lovaglás fogózkodás nélkül, a ló nyaka és fara megéintése, előrdőlés a nyeregben, hátradőlés, ló fülének megfogása, többféle tornagyakorlat végzése,felállása nyeregben, meg kb. ennyi háromnegyed óra alatt. Aztmondta, hogy legközelebbi alkalommal már mehetek ügetésben is. Megkérdeztem, hogy mikor lehet. Először furcsálltam akérdésemet. Miuelőtt válaszolt volna leszálltam. Észrevettem, hogy már a le és felszállás is elég könnyedén megy. A legközelebbi időpont hétfő volt. Válalltam egyet hétfőn 6-tól, és kedden 5-től. Eléggé örültem, bevezettem az oistállóba Abby-t, s észrevettem, hogy Nataly lova, Carador is ebben az istállóban van, s méghoszzá az én kis kancám vemhes tőle. Örültem. Jól elbeszélgettünk, elmondta, hogy már járófázott is, meg még dumcsiztunk a többiekkel is, nézegettük a lovakat, és úgyéreztem, hogy megszerettem őket, és ezt el is mondtam Naty-éknak is. Amiután hazaértem, kocsival szerencsére csak átöltöztem, és rögtön az ágyba zuhantam, s elaludtam. Csodás napom volt, közben majdnem elfeledkeztem a szombati teniszedzésről…

2010.03.20 Ivós péntek

Reggel felkeltem, eléggé fáradtan. De most már háromnegyedre a suliba értem, talán azért, mert nem lustálkodtam. Sikeresen elvégeztem az öt órát, és szünetekben jókat dumcsiztunk a lovaglásról .Sajnos én hétvégén nem mehetek. Hazazjöttem fél kettőre, majd összecsaptam a házit fél 4-re, majd a Ashley-vel és David-del mentem sétálgatni, mivel a többiek lovagolnak. Meséltek arról, hogy lehet már Mike-ot is elfogják engedni, csak ő nem akarta elmondani, bár ez még nem biztos. Vettünk egy pizza-t is, meg teljesen megőrültün valami októl fogva xD. Beugruttunk David-ékhez, és mivel csak egyedül voltunk itt egy kevés alkoholt beöntöttünk energiaitalokba, és mindet megittuk, na és kishíjján kinyúltunk. Mivel David ugyanabban a sarokban lakik sikeresen hazamentem, este 10-kor, de egészen egyig képtelen voltam aludni, pedig tudtam, hogy holnap lesz a beszélgetés a teniszedzővel, bár már nem is annyira vágytam.

2010.03.21 Tenisz…
Kb. 9-kor felkeltem, és összekaptam magam. 2-re mennem kell a teniszedzőhöz. Eléggé izgultam, bár vágyam, hogy újra teniszezzek egyre kisebb volt. Újra megfutattam Ginger-t, és láthatóan örült, hogy én futotttom, nem csak ott kell a parkban legyen. Eléggé sokat mentünk, de olyan jó érzés volt, frissen, üdén. 10-re visszaértünk, s már anyu el is készítette a reggelit. Hamar bepakliztam, majd elmondtam a programot. Anyu azt mondta, hogy nincs ideje, és persze apának sincs, tökéletes. Fogtam, és megnéztem, melyik utcába van. Eléggé örültem, mert Ashley utcájától, ami innen pár saroknyira van, keresztezésben. Bekapcsoltam a gépet, és kicsit nézegettem a lovarda honlapját. Olvasgattam Abby-ről is, hogy elég remek versenyló, bár mindössze a legnagyonn fok, amiben versenyzett B1 volt, de hamarosan szeretnék magasabb fokú versenyekre vinni, csak ugyebár most vemhes, és ezért oktat. Elszomorodtam, mert azt hittem, hogy Abby afféle sok évi paci lesz. De mi van, ha addigra megtanulok annyira jól, hogy indulhassak versenyeken a magasabb programúakon kivül? Észrevettem, hogy van egy kártám, amit Kate nyomott a kezembe, és bejelentkeztem a rajta található kódon. Egy forum volt, meg lehetett képeket feltölteni esetleg. Rengeteget fórumzotma, és észrevettem, hogy Natelie is fentvan. Tök jó volt, lehetett privát chat-is használni. Hamarosan észrevettem, hogy egy óra, ezért kikapcsoltam a gépet, és elkezdtem készülni. Félkor elindultam ,s sietve kettőre oda is értem. Elmondta, hogy megnézi, milyen jó vagyok, közben elbeszélget velem. Amúgy a neve Taylor McCanelly. Miközben teniszeztünk alapos faggatában vettem részt. Kiderült, hogy nem is olyan nagy cucc, mert néztük, hogy ki vezet, és alaposan megvertem. Vagy csak én vagyok annyira jó? Nem tudtam, de azt mondta, hogy próbáljam ki. Megbeszéltünk az időpontot. Mivel vasárnap a többiekkel volt programom, hétfőn meg kedden lovaglás, a szerdára időzítettük a programot. Fél 4-re hazaértem, és bevágta, az ebédet. Egészen 7-ig gépeztem, majd anya rámszólt, hogy jól tudom ennyi. Megetettem meg megitattam Ginger-t, s gondoltam kiviszem. Útközben még beálltunk az aglity pályára, de csak egy körre. Már vártam, hogy megszülessenek a kiskölyök. Fél 9-re hazaértünk, ettem, maid TV-tem egészen 11-ig. Kedveltem a szombati műsorokat. Persze hamarosan el is aludtam.

2010.03.22. Egy nap a barátokkal
Reggel felkeltem, elrendezekttem, Ginger-tis elrendeztem, meg ismét futottunk, aztán reggeliztem, egy keveset gépeztem, aztán ebédeltem. 2-kor elindultam a többiekkel talira. Ma Mike volt az egyetlen, aki nem lovagolt. Elmondtam, hogy mekkora buliból maradt ki pénteken, de ő csak vigyorgott. Aztán megjött Lisa és David is. Elhadarták gyorsan a lovaglásukat, meg azt is, hogy egyre jobbak, s ezután kifaggatuk Mike-ot. Azt mondta, hogy még 2-3 óra, és tényleg elengedik. Megjött Natalie és Ashley is. Ashley még eléggé gyengélkedik, Natalie pedig már osztályban megy, és járófázik meg mindig ilyesmi. Rengeteget beszélgettünk, pizza-tunk, és 8-ra hazamentem, majd lefeküdtem, mert tudtam, hogy nem jó ötlet későn lefeküdni, amikor 6-kor akarok felkelni. Persze előtte vacsiztam.

2010.03.23. Ügetés
6-kor csörgött az óra, és eléggé frissen felkeltem. Magamra kaptam a treining-emet, de előtte megmosakodtam. Megetettem meg megitattam Ginger-t, és hosszú futtatás-sétálgatást csináltam neki. Mostanában sokkal boldogabb, amikor nem csak bent kell kuksoljon, hanem minfenféle helyre elviszem. 7 előtt visszaértünk, és felöltöztem, majd gyorsan egy szendvicset csináltam, és 7:20-kor már el is indultam. Háromnegyedre odaértem, és elkezdtem beszélgetni az osztálytársaimmal, majd elkezdődtek az órák. 3-kor anya jött értem, merthogy érjek haza hamarabb. Ez jó ötlet, suliba gyalog, vissza kocsival, ilyenkor anyának úgy is szabad az ideje. Rögtön a lecke elé pattantam, és megcsináltam. Sikerült is két és fél óra alatt megcsinálni, majd hat után öt perccel leértünk a lovardába, anyu pedig rögtön ment is el. Fogtam a tiszttószsákot, majd leraktam a box elé. A szerszámokat feltettem a boxajtóra, majd kinyitottam. Fogtam egy kis szénát meg zabot, s feltöltöttem az etetőjét, persze az itatójába meg került víz. Miközben ő evett én alaposan lecsutakoltam úgy, hogy igazán szép, tiszta lett. Ezután fogtam a patakaparót és elkezdtem kikaparni a patáját. Ő függetlenül, hogy evett szelíden nyújtotta a patáját, ezért könnyedén kitudtam kaparni. Hamarosan jóllakott, és inni kezdett. Felraktam a boka és ínvédőke, majd a nyeregalátet, nyerget és a kantár is a fejére került, mikor persze már elfogasztotta a vizet. Ráraktam a kantárra egy futószárat, s kivezettem az egyik körkarámba. Körülbelül negyed órát is futószéraztam, mert eléggé tele volt. Aztán odaadtam Kate-nek a futószárat. Ő akkora már befejezte az oktatást. Sikerült megbeszélnem vele, hogy minden nap fél 6-tól megyek hozzá. Aztán fel Abby-re, és elkezdtük a gyakorlatokat. Öt percig kábé csak sima lépés, majd vagy fél órát a múlt órán tanultakat, kisebb pihenésekkel. Aztán mondta, hogy fogjam meg jó erősen a fogózót. A kanca ügetni kezdett. Elég gyors volt, viszont remek érzés volt. Persze Kate néha mondott pár megjegyzést, megdícsért, ahogy lovagoltam. Elég sokat ügettem, persze a végén eléggé kifáradtam. Megálltunk, majd rövid pihenő után újra kezdtük. Az óra végéig a pihenés – ügetés dolog ment, bár nekem tetszett. Aztán leszálltam Abby-ről, hogy bevezessem, Kate azt mondta, hogy még van egy órája vele. Bólíntottam, majd bementem az istállóba. Natalie rögtön elrángatott, azt mondva, hogy menjünk, mert most gyakorolnak a díjugrató versenyre, ami a hétvégén lesz. Futás közben elmeséltem, hogy már holnapon kivül még kell egy hét, hogy újra lovagolhassak, mert betöltötték a dátumokat. Aztán végig néztük az edzést, és észrevettem, hogy Abby és Canador is ott van. Ashley, David, Mike és Lisa is nézték a gyakorlást, közben észrevettem, hogy Lucy is itt van. Ő is elkezdett beszélgetni, elmondta, hogy ma volt az első órája és egyszerűen tökéletes volt. Az edés fél kilencig tartott, és akkor anya haza is vitt. Még gyorsan megvacsiztam, átöltöztem, és beugrottam az ágyba.

2010.03.24. Egy szuper lovaglóóra!

Reggel 6-kor felkeltem, megmosakodtam, fel a treining, Ginger ellátása, majd háromnegyed hétig futás. Aztán megcsinálni a reggelit, megenni, uzsit is tenni, felöltözni normális cuccba, és már negyed 8. Rögtön elindultam, és háromnegyed nyolckor már a többiekkel beszélgethettem. Lucy rábeszélte az ikertestvérét, Joe-t is, hogy jöjjön lovagolni, szóval csütörtökön jön is. Sikerült mind a hét órát túlélni, majd siettem haza a kocsival. Mostanában elég rohanósak a napjaim, de ezvan. 3-ra odaértünk, és a házi felét sikerült megcsinálnom. Aztán be a kocsiba, el a lovardába. A mai edzés 4-től kezdődött, szóval most sajnos kész volt Abby, pedig szerettem csutakolgatni. Felültem rá, majd elindultunk. Röviden lépés, majd ügetés, s pár gyakorlat lépésben, majd ügetésben. Iszonyú jó volt, ráadásul Abby igazán ügyesen vette a dolgokat, Kate pedig megdícsért. Azt mondta, hogy következő órán vesszük a könnyűügetést, meg a kantár fogásást. Nagyon örültem. Hatra végeztünk, s beszélgettem a többiekkel, viszont fél nyolcra visszavettem, és elkészítettem a leckét, meg most oly különös módon tanultam kicsit többen. 9-re végeztem, vacsi, aztán lefekvés. Ma azért írtam ilyen röviden, mert nincs időm.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés